A keleti gyógyászat több olyan gyógynövényt ismer és alkalmaz, amelyek az alulműködő és a túlműködő szervekre is jó hatással vannak. Harmóniába hozzák azok működését és energetikai szintjét. Ezeket adaptogén növényeknek hívjuk.

Az adaptogén növények harmonizálják egyes belső elválasztású mirigyeink valamint az immunrendszerünk működését, függetlenül attól, hogy ez a funkció milyen irányban mozdult el korábban. A túlműködő szerveket lelassítják, miközben felgyorsítják az alul működőket. Az adaptogén növények akkor és úgy hatnak, ahogyan az adott pillanatban szükségünk van rájuk.

A tudósok 2000-ben figyeltek fel először a gránátalma kiemelkedő antioxidáns hatására.

Aviram professzor kutatásai szerint a gránátalma megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket az eddigi ismereteink a legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartottak. A perzsa eredetű gyümölcs kedvező tulajdonságait fokozza, hogy antioxidáns alkotórészei gyorsan felszívódnak, és nem toxikusak.

Piros színe és a termésében kifejlődő rengeteg magva miatt a gyümölcs a termékenység, a szerelem, az élet és a bőség ősi szimbóluma - Aphrodité "szent" gyümölcse.

A Cordyceps-et évszázadok óta alkalmazzák Kínában, és az egyik leghatásosabb gyógynövénynek tartják az energiaszint és az általános életminőség javítására. Az 1990-es évek elején került a kínai sportolók fókuszába, mivel rendszeres fogyasztásuk látványosan megnövelte sport-teljesítményüket. Akkor kínai sportolók az 1993-ban, Németországban megrendezett Szabadtéri Atlétikai Világbajnokságon kilenc világcsúcsot döntöttek meg. Ennek eredményeképpen teljesítménynövelő hatása legendássá vált, elit atléták között a legkeresettebb táplálék-kiegészítők közé került. Mára egyre több aktív életmódot folytató ember fedezi fel magának az energiaszint, általános életerő és állóképesség javítására.

 A Cordyceps sinensis a hernyók alakjára emlékeztető gomba, a neve is innen származik. Tibet 3000 m feletti fennsíkjain honos, spórái egy bizonyos földalatti rovarlárvában telepszenek meg, azzal szimbiózisban élve, tápanyagát hasznosítva növekszik, majd a kifejlett gombatest lárvaalakja előbukkan a föld felszínére.

Nagyanyáink azért adtak sárgarépát a gyerekeknek, hogy jól tudjanak fütyülni tőle. A mai tudomány ez ugyan nem támasztja alá, de szerencsére egyre többen felismerik az egészséges táplálkozásunkban betöltött szerepét.

A sárgarépa egyik kiemelt zöldségnövényünk, amelyet már a görögök és a rómaiak is termesztettek.

Alapvető vitaminforrás a szervezet számára.

Napjainkban a médiából egyre gyakrabban hallunk az Omega zsírsavak jótékony hatásáról, elsősorban szív és érrendszeri betegségek esetén. Nézzük, mit kell tudni ezekről a fontos tápanyagokról:

Az Omega zsírsavak esszenciális zsírsavak, ami azt jelenti, hogy a szervezetünk nem képes előállítani őket, pedig az egészséges működéséhez elengedhetetlen lenne. A változatos étrend sem kínál igazán megoldást, mert nagyon kevés táplálék tartalmaz elegendő mennyiséget ezekből a hasznos zsírsavakból. Az omega-3 fő beviteli forrása a tengeri hal lenne, de a magyar konyha nem bővelkedik ilyen receptekben. A szükséges mennyiség egy nyolcadát fogyasztjuk csak.

Az emberi agy 30%-át az omega-3 zsírsav egy fajtája teszi ki (DHA),

Minden gyerek tudja, hogy Popey a tengerész legendás erejét és hatalmas izmait a spenótnak köszönheti. Ha utánanézünk, hogy ennek mi lehet az alapja, nagyon meglepődhetünk. A mesékben mindig van igazság.

Nézzük csak mi tud a spenót:

A spenótot különböző kultúrák használták a történelem során, különösen a mediterrán, közel-keleti és délkelet-ázsiai konyhákban.

A máriatövis (latinul Silybum marianum) már a középkorban is az elismert gyógynövények közé tartozott, elsősorban epe- és májpanaszok kezelésére használták. A máriatövis név és a növény népies nevei (Boldogasszony teje, Boldogasszony káposztája, máriabogáncs, pápafű, Szűz Mária teje, Szűz Mária tövise) arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a levelek fehér márványozottsága akkor keletkezett, amikor Jézus anyjának, Máriának teje ráfröccsent a növényre. Termése az Európai Gyógyszerkönyvben is hivatalos, hazánkban számos gyógyszer, gyógytermék és étrend-kiegészítő alapanyaga.

A kombucha a bélflóránkra gyakorolt előnyös hatása mellett a bőrünk szépségéhez is hozzá tud járulni. Rendszeres fogyasztása segíthet, hogy frissnek, egészségesnek és fiatalabbnak tűnjünk. Méregteleníti, hidratálja a bőrt, javítja a rugalmasságát, tisztábbnak tűnik és a ráncok csökkentésében is segíthet.

Ne essünk abba a hibába, hogy csak kívülről kényeztetjük a bőrt, mert a belső szervekről való gondoskodás  kihat a külsőnkre is. Az emberek szeretik ha a tükörben is látszik egy kúra eredménye. A kombucha esetében ez igazán látványos lehet, mert a bőrünk állapotát  nagyban befolyásolják a méreganyagok, a folyadékbevitel minősége és mennyisége, a bélrendszer és a máj egészsége.

Nem titok,

A hialuronsav természetes nagy molekulájú szénhidrát, amely az összes szövetben megtalálható és ott a szintézise vagy bejuttatása után néhány nap alatt lebomlik.

A hialuronsav eloszlása a szervezetben: 56 % a bőrben; 35 % az izmokban és csontokban; 9 % máshol, például az ízületi folyadékban, vérben, nyirokban. A száraz hialuronsav könnyű anyag, vizes oldata már kis koncentrációban, például 1 százalékos vizes oldatban, rendkívül rugalmas és viszkózus. Az anyag hasonlít a nyers tojásfehérjéhez.

Az emberi testben leginkább vízmegkötő, síkosító szerepe van. ezért megtalálható bőrápoló-, szemészeti- és ortopédiai termékekben. Az újszülöttek kötőszövetében még rengeteg található belőle, de termelődése a húszas életévekben csökkenni kezd, ami nemcsak abban mutatkozik meg, hogy egyre lassabban és nehezebben mozgunk az évek múlásával, de hiányában megjelennek a ráncok is.