Mi okozza az ízületi problémákat? Mit tehetünk ellene?

Blog Találatok: 1088

A váz-, és izomrendszer a tartásunkat, a mozgásunkat, helyzetváltoztatásunkat szolgálja. Ezt gondolnánk elsősorban, hiszen mozgáskor, járáskor, hajoláskor, egy helyben álláskor szokott fájni az ízületünk, a csípőnk, a térdünk, a derekunk, a nyakunk. Nagyon kellemetlen tud lenni, ha valaki elfekszi a nyakát, nem is tudja kiegyenesíteni, egész törzsével tud csak fordulni, és ilyenkor egy rossz mozdulat, és máris nyilall a fájdalom.

Nagyon sok a mozgásszervi megbetegedés, ami sokaknál mozgáskorlátozottságot, csökkentett keresőképességet jelent, és nyilvánvalóan az életminőség is alacsonyabb szinten van.

A rokkantosítások nagy része mozgásszervi megbetegedések miatt történik, az is igaz, hogy a mozgásszervi megbetegedések hátterében gyakran szív és érrendszeri betegség áll, sajnos sok a strok-os beteg is.

Miért is kell fájdalmat éreznünk, ha mozgunk, ha egyszer a mozgás fontos az élethez és a megélhetéshez is. Talán valamit nem úgy teszünk, ahogyan kellene?  váz-, és izomrendszerünket nem a „rendeltetésének megfelelően” használjuk?

A génetikai kódunkban ott van az információ, hogy a csontunk hogyan növekedjen, hogyan fejlődjön, meddig növekedjen, mikor hagyja abba a növekedést, milyen alakú legyen a csontunk.

Mi azt is természetesnek vesszük, hogy a fejünk a nyakunkon van, és azt is, hogy öt ujjunk van, és azt is, hogy a vállainkból a felkarunk nő ki, és nem az ujjunk. Örüljünk, hogy nálunk így van, mert a genetikai állományunkat nem érte károsodás. Kicsit, néhány évtizedet visszamehetünk, és emlékezhetünk a Talidomid botrányra, amikor végtagok nélkül születtek gyermekek, ez egyértelműen a stresszoldónak nevezett készítmény mellékhatása volt. Vannak olyan torz szülöttek, aki két fejjel, vagy két medencével rendelkeznek. Ott valami genetikai hiba történt. Ha viszont egészségesen születtünk, akkor elvileg ép csontozatnak kell fejlődnie. Viszont mégis azt látjuk, hogy a mozgásszervi panaszok sokasodnak, súlyosbodnak, és egyre fiatalabbakat érint.

Sajnos, az információ nem elég az ép csontok kialakulásához, de elengedhetetlen. Ezért tartozunk nagy felelőséggel a gyermekeink iránt már magzati korban. Ahhoz, hogy a vázrendszerünk, vagyis a csontozatunk, az izomzatunk, az ízületeink egészségesen épüljenek fel, ahhoz kell:

A csontok megfelelő vérellátása is szükséges, hiszen a vérrel jutnak el a tápanyagok a megfelelő helyre, és a vénás keringésen keresztül távoznak a salakanyagok. A nyirokkeringésnek is van szerepe, és természetesen az energiaáramlásnak is.

És miután az ízületeink kifejlődésére is megvan a megfelelő kód, annak is szabályszerűen kell kialakulnia. Az ízületeink kialakulásában, formálásában a mozgásnak, a fizikai terhelésnek is van szerepe. Ez annyira nyilvánvaló, hogy nem figyelünk erre!

Amikor egy pici babát túl korán ültetünk, akkor a hátizomzata még nem biztos, hogy elég erős ahhoz, hogy a csigolyáit jól megtartsa, így ezek a tartó szalagok meglazulhatnak. Ha túl korán áll a gyerek, és ezt nem időben gondolom, hanem saját magához képest korán erőltetjük, akkor gond lehet a teherviselő ízületekben. Amikor a gyerek maga kirúgja, kiegyenesíti a térdét, akkor már elég erős ahhoz, hogy ezt a tornagyakorlatot végezze, de kezdetben ne erőltessük. Sajnos az ízületi deformitások kockázata már a nagy magzat kifejlődésével növekszik, hiszen kicsi a hely, és a bokaízületek kissé behajlanak, és az egész alsó végtag tengelye változhat.

Az ízfelszíneknek úgy kell kifejlődniük, hogy egymással szemben elmozdulva a terhelés egyenletes legyen, a szalagok, és inak tapadása csak azt az irányú mozgást engedje, hogy a porcos felszín ne nyomódjon egyenlőtlenül.

Az inak az izmok folytatásai. Az izmoknak is jól kell tartaniuk az ízületeket, hogy ne fordulhasson túl, hiszen akkor a szalag megnyúlhat. Ha egy szalag megnyúlik, akkor a porcfelszíneken olyan mozgások is létrejöhetnek, amelyek bizonyos pontokon összenyomják az amúgy is rossz tápanyag ellátású porcokat, melyek elveszítik víztartalmukat, ettől az anyagcseréjük tovább romlik. A porcfelszín degenerálódik, elkopik, majd a csont és porchatáron gyulladások, bevérzések keletkeznek, melyek nagyon fájdalmasak. A csípőízületben a combcsontfej vérellátása egyébként is, anatómiailag is rosszul megoldott, ez egy teherviselő ízület, aminek a helyére gyakran kerül protézis.
Sajnos egyre gyakoribb a térdízületi protézis is.

A gerincünk is gyakran szokott fájni, itt is minden csigolyánál több apró ízület van, és ezek mindegyike begyulladhat, és akkor az bizony fáj.

Ami gyulladt, fáj, azt pihentetni kell. Ezt a szervezetünk úgy oldja meg, hogy az ízületek környezetében lévő izomkötegek görcsbe jönnek, hogy az ízületek mozgását megakadályozzák. A gyulladáson kívül az izomgörcs is jelentős fájdalmat okoz. Akinek volt lábikragörcse, annak van fogalma az izomgörcs érzéséről.

Amikor nem mozgunk eleget, akkor az izmaink nem fejlődnek rendesen. Ez főleg fiatal korban nagyon fontos, hiszen a csontjaink növésben, mozgásban, alakulóban vannak, a vérellátás gyatra lesz, és nem tudja stabilan tartani az ízületeket. Az instabil ízület deformálódik. Később, amikor a növekedés befejeződött, szintén nagyon fontos a stabilitás, és a mozgás, hiszen, amit nem használunk, az elsorvad. Sajnos elég egy kartörésnél az a hat hetes gipsz és máris centikben lehet mérni a körfogat különbséget, ráadásul az ízületünket is ismét be kell járatni. Idősebb korban is nagyon fontos a mozgás, és a megfelelő mozgékonyság, hiszen aki nem mozog, az szellemileg is lelassul. Ennek hátterében az izommunka keringésre gyakorolt jó hatása áll. Nem beszélve arról, ha valaki a mozgásképességét elveszti, az életminősége romlik. A mozgáskorlátozottság előrehaladásával az önellátás képessége is romlik, ami kiszolgáltatottságot eredményez.

A csontjainkat a mozgás feladatán kívül még nagyon sok feladattal látta el a természet. A koponyacsontok védik az agyat, a csigolyák a gerincvelőt. A mellkasűrben a háti csigolyák, a bordák és a szegycsont védik a tüdőt és a szívet. A bordák megemelkedésével növelik a térfogatot, hogy a levegő a tüdőbe áramolhasson, kilégzéskor viszont nem engedi a tüdőt összeesni.  Az alsó bordák valamennyire védik a májat és a lépet is. A csontokban van a csontvelő, aminek a szerepe a vérképzésben, a vörös-, és fehérvérsejtek, és vérlemezkék termelésben van. Tudjuk jól, hogy a vérképzőszervi betegségekben, a csontvelőből veszik a mintát, és sajnos van olyan betegség is, amikor csontvelő átültetésre van szükség. A csont továbbá Kálcium és egyéb ásványi anyag raktár, Foszfor, Magnézium, Szilícium, alkáli sók

A csontjainkat gondosan kell felépíteni, mert ahogyan felépítjük, azt viseljük egész életünkben. A Kálcium raktárt is fel kell tölteni, mert az ifjú kor végén kialakul egy csúcsérték, vagy csúcs csonttömeg, amit megfelelő életvitellel tartani lehet. Ilyenkor a csont lebontása és felépítése azonos arányban zajlik. Tudjátok, a szervezetünkben mindig minden mozgásban van. A felépült sejtek egy idő múlva lebontódnak, és helyüket a megújult sejtek foglalják el. Egy idő múlva az arány eltolódik a csontlebontás felé, mert a csontépítő sejtek aktivitása csökken. A csonttömeg csökkenést csontritkulásnak hívjuk. Ez a betegség a lakosság 7-10 %-t érinti, ha nem többet. Azt mondják, hogy a csontritkulás nem visszafordítható folyamat. Akkor ez még egyel több ok arra, hogy gyerekkorban jól felépítsük a gyerekein csontjait, és vigyázzunk a saját csonttömegünkre, a csontvesztés ütemét csökkentsük a minimumra. Ha viszont megnézem a Herbalanceban szerzett tapasztalatainkat, akkor a csontritkulás vizsgálatok erre több esetben rácáfoltak, vagyis mérés alapján kimutatható volt nem csak a folyamat stagnálása, de a csonttömeg növekedése is. A csontritkulás nem fáj, a csonttömeg csökkenést nem érzékeljük, nincs olyan idegszál, ami ezt érzékelné. Viszont ahogy a csonttömeg csökken, a csontszerkezetben lévő apró csontgerendák eltöredeznek. Ezek a mikrosérülések viszont fájdalmasak.

Mit tudunk a saját védelmünkben tenni?

Gyerekkorban mindig a megfelelő minőségű, és mennyiségű mozgást biztosítsuk a gyerekeknek. Természetesen a mozgást be kell építeni a mindennapokba gyerekként, és akkor az később is az élet része marad. A csont felépítéséhez kell a Kálcium. A Kalciumot jól felszívódó formában juttassuk a szervezetbe. Kálciumra a felnőttnek is szüksége van.

A táplálékot jól válogassuk meg. Csökkentsük az elfogyasztott húsmennyiséget. Sok gyerek nem eszi meg a húst, vagy csak kevés húst eszik. Nem feltétlenül kell erőltetni. Az ízületek környezetében a fehérje lebontási termékek kristályként rakódnak le, ami gyulladást, fájdalmat okoz.

Azért esszük a húst, hogy fájjon a térdünk és a bokánk? Ezt nem tehetjük magunkkal! Vagy mégis?

Tartsuk jó állapotban a keringést a csontjainkban és az ízületeinkben is.

Ne terheljük túl az ízületeinket. Az élsportolók általában ezt teszik. Sokuknak térd, és könyökvédőjük van már aktív korukban.
De túlterhelhetjük a túlsúllyal is. Erre nem kell külön magyarázat. Magunk is tudjuk, ha nagyobb a testsúlyunk, akkor nehezebben mozgunk, előbb elfáradunk, hiszen nem csak a szívünket terheljük, hiszen nagyobb tömeget kell ellátni vérrel, hanem az ízületeinkre is nagyobb súllyal nehezedünk. Megfájdul a térdünk, a csípőnk, a gerincünk. A gerincünk nagyon rugalmas, hiszen minden csigolyatest között van egy porcos gyűrű, ami rugalmasságot biztosít a kisízületekkel együtt. A gerincoszlopnak vannak görbületei, hiszen, ha oldalról nézünk valakit, akkor nem egyenes vonalban van a nyaka, a háta és a dereka. Ez az ív mozgáskor egy másfajta rugalmasságot biztosít. Amikor a túlterhelés hatására a prockorongok ellaposodnak, szerkezetük degenerálódik, a gerinc kisízületeiben kopások jönnek létre, akkor bizony a túlsúly további próbatételt jelent az ízületeinknek.

A cukorbetegség egyik szövődménye, érrendszeri eredetű. A kiserek falában történik az elváltozás, és a kiserek átjárhatósága csökken. Igaz, először általában a szemben és a vesében lehet kimutatni az elváltozást, de tudjuk, hogy az egész érrendszer egységes, és ha valahol van érelváltozás, akkor az egész szervezetben lehet és többnyire van is.

Minden olyan betegség, ami a csontok és ízületek vérellátását csökkenti vagy zavarja, az növeli a csont és ízületi betegségek kockázatát.
Ezen kívül természetesen az ízületekben bármilyen gyulladásos betegség megjelenhet, lehet akár gennyes gyulladás is. Lehet egy ízületnek a gyulladásos folyamata, de lehet az egész szervezetet érintő betegség része is.

Valamikor, amikor még volt skarlátos gyerek, attól kellett félni, hogy „rámegy” a szívére, ami azt jelentette, hogy sajnos szövődményes skarlát volt, de éppen úgy lehetett vese, vagy ízületi szövődmény is, és ez többnyire térdízületi gyulladásként jelent meg.

A csontot és az egész szervezet működését károsan befolyásolják a szervezetünkbe jutott nehézfémek, melyek hatásait a termékekkel részben ki tudjuk védeni.

Egyes nyomelemek bizonyos fokig védenek a nehézfémek (kadmium, ólom) okozta mérgező hatásokkal szemben!
A kadmium a műanyag-, festék- és peszticidgyártás valamint az akkumulátor-gyártás fontos anyaga. A talaj szennyezettsége révén a zöldségekből, gyümölcsökből, a műanyag eszközökkel, csomagoló anyagokkal érintkező élelmiszerekből és a dohányfüsttel jut szervezetünkbe. A vesékben raktározódva károsítja azokat, gátolja a cinktartalmú enzimek működését. Felborul a kalcium-foszfor egyensúly, ami többek között csontritkuláshoz vezet. Kedvezőtlenül befolyásolja a vas hasznosulását, beépülését, ezáltal vashiányos vérszegénységet okoz. Megfelelő mennyiségű és kémiai kötésű vas, cink és réz együttes adagolásával ez a kóros állapot megszüntethető.
Az ólomszennyeződés foglalkozási ártalomként számos munkafolyamatnál előfordul: festék-, akkumulátor-, ólomcsőgyártás, nyomdászat.

Az ipartelepek, közlekedés, urbanizáció és az élelmiszerek hamisítása révén ólomterhelésnek kitett a foglalkozási szempontból nem veszélyeztett szervezet is. Az ólom gátolja a haemoglobin képződést, rontja az idegrostok vezetőképességét. Régóta ismert az ólom hereszövetet roncsoló, sterilitást okozó hatása. A csontokban, májban és a vesékben felhalmozódik, egyenletes vérszintet biztosítva innen ürül. A vas és ólom korlátozzák egymás hatását, ezért megfelelő mennyiségű vas adagolásával az ólommérgezés kockázata csökkenthető.

Hasonlóan kedvező hatású a cink bejuttatása is a veszélyeztetett szervezetbe
A Helenában és a Pempőben jól felhasználható vas van.

Természetesen nem csak a Kadmium és az ólom kerül a szervezetünkbe méreganyagként, hanem sajnos sok minden.

Ezért fontosnak tartom a teljes körű méregtelenítést.

A méregtelenítő teák fogyasztása nem csak a szervezetben lévő méreganyagot oldja fel és üríti ki, hanem a keringésre is jó hatással van, ráadásul kiürítve a felesleges ödémát két-három kiló cipelnivaló súlytól is megszabadít. Az ízületek környezetében is oldja a lerakódásokat. Itt jegyzem meg, hogy a tartósított, cukrozott üdítőitalok a foszforsav tartalmuk miatt kifejezetten károsak a csontokra. Helyette lehet fogyasztani a teánkat!

A Kombucháról a sok jó közül ma talán azt a tulajdonságát emelném ki, hogy oldja az ízületek környezetében lerakódott húgysavat, ami a mi fokozott fehérjefogyasztásunk és elégtelen emésztésünk következménye. Nem csak a húgysavat bontja le, hanem javítja az emésztést is. Továbbá javítja a keringést és csökkenti az érrendszeri betegségek kockázatát, csökkenti a koleszterin szintet, és hat a cukorbetegség szövődményeire. Ezen kívül a Kombucha termel hyaluronsavat, ami az ízületi folyadék alkotó eleme.

A kurkuma nagyon jó gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító, hatását elsősorban térd és vállízületekre fejti ki. Továbbá jó hatással van az emésztésre. Sajnos a csontokban és a csontvelőben, de az izmokban is kialakulhat rosszindulatú megbetegedés, amire javasolható a kurkuma fogyasztása is, hiszen a daganatsejtekre is több ponton van hatással.

Az erdei tapasz gyors megoldást kínál a hirtelen duzzanatcsökkentésre és fájdalomcsillapításra, de nem a talpra ragasztva, hanem az ízületre, ha nincs hámsérülés. Nagyobb ízületre lehet többet is ragasztani, de természetesen lehet egyidejűleg talpra és ízületre is ragasztani.

Sokat segített már térdízületi panaszokon, gerincpanaszokon, kéz és új panaszokon, bokaízületi panaszokon. A talpon a nehézfémeket is kivonja a szervezetből.

Nagyon gyors segítséget nyújt továbbá a mágnesünk.

A tapasz alá nem, de a Magneto balancer alá lehet Balzsamot kenni, és a duzzanat és fájdalom szűnik.

A gyerekek is ihatják hígan egész kicsi koruktól a teánkat. Később a kombuchát is fogyaszthatják. A méregtelenítés nekik sem árt.
Panasz esetén a Balzsamot bátran lehet kenni. Néhány éves kortól jöhet a tapasz is. Szerencsére ilyen fiatal korban nem nagyon fordul elő krónikus ízületi betegség, de törés, ficam előfordulhat, és előfordulhat valamilyen rendszerbetegség részeként is ízületi panasz.

A gyerekeknek mindenképpen javasolt valamilyen kálcium tartalmú étrendkiegészítő fogyasztása a minél nagyobb csúcs csonttömeg elérésére. Felnőtteknek is jól jön, hiszen a felnőttek betegsége a csontritkulás. Nem csak panasz esetén érdemes fogyasztani, hanem megelőzésként is, és ezt már el lehet kezdeni akkor, amikor még a baba pocaklakó, az anyukának sem árt! Hiszen tudjuk, hogy a kismamák csontjaiból és fogaiból ürül ki a kalcium, ha nincs kellő utánpótlás, ami természetes, mert a baba egészségesen kíván megszületni erre a világra!

A kálcium kell a csontozat és izomzat felépítéséhez és működéséhez, de tudjuk, hogy a csont Ca raktár is, és a szervezet innen veszi el, ha nincs a táplálékban. A Kalcium sok enzim felépítésében részt vesz.

Felelős az izmok, és a szívizom összehúzódásáért, az idegi impulzusok terjedéséért. Rész vesz a vérzés-alvadás egyensúlyát fenntartó rendszerben, a gyulladásos és allergiás folyamatokban, támogatja a vas felszívódását, segít stressz helyzetekben, támogatja az idegrendszer munkáját.

A rostok elősegítik a felszívódását, a bélflóra állapota befolyásolja a felszívódást. A kalcium felszívódáshoz kell a D3 és a K vitamin is.
Kalcium van az Enrgiq tablettában (spenót, sárgarépa), a Helenában (lucerna) lenmagban (minden zöldben van), továbbá a sütőtökben, dióban, mogyoróban, szezámmagban.

A magnézium szintén enzimek alkotóeleme, részt vesz az energiatárolásban és hasznosításban, ioncserében a sejthártyán (erre segít rá a mágnes), fontos a szív ingerületvezetésében.

Ezt a gyerekek miatt tartottam fontosnak elmondani, de a felnőtteknek is fontos ez a két anyag.

Az emésztést mindenképpen kordában kell tartani, ezt a Green+ termékekkel megtehetjük, a rosttartalmuk a zöldzab miatt magas. A Helenát a Kálcium és vastartalma miatt javasoljuk. Gyerekek és felnőttek egyaránt szedhetik.

A zöldkagyló az a termék, amit kifejezetten ízületi panaszokra szoktunk ajánlani. Ennek az az oka, hogy a zöldkagylóban lévő glükózamin nagy vízmegkötő képességgel rendelkezik. A kötőszövetek felépítéséhez kell a glükózamin. Kötőszövet egyébként nem csak az ízületi porcban van, de ott van a tokban, a szalagokban, de a tüdőben és a kismedencei szalagokban, a szemben is.

Az ízületi porcba nem mennek erek, nem is lenne jó, hiszen összenyomódnának, bevérezhetnének. A porc felszínére a tápanyag a porcsejtek közötti térben diffúzióval jut. A glükózamin ebben a térben megköti a vizet, ettől a porc rugalmassá válik, a diffúzió hatékonyabb, vagyis a tápanyagok gyorsabban, és könnyebben eljutnak a porcba, és a salakanyagok is tudnak távozni. Egy jól táplált porc jól tudja ellátni a feladatát.

Az ízületi tokban lévő gyulladást, folyadékot viszonylag gyorsan, néhány nap alatt szűnteti, viszont a porcújraképződéshez idő kell. A folyadék felszívódásával a feszülő érzés és a fájdalom is megszűnik.

Amikor a porc visszanyeri a rugalmasságát, a mozgás is fájdalommentes lesz. Közben az ízületi tok és szalag is megerősödik, stabilabban tartja az ízfelszíneket egymás felett. Amennyiben a fájdalom megszűnik, a mozgást is megkezdhetjük, az izmok megerősödnek, amik szintén stabilabban tartják az ízületeinket, és a mozgás javít a keringésen is.

A kagylóban a glükózaminon kívül van omega zsírsav, szelén, C, B és E vitamin.

A C-vitamin nem biztos, hogy eszünkbe jut, talán nem is kell, hogy ennek kapcsán jusson eszünkbe, hiszen az a legalább napi 1000 mg mindenképpen javasolt. Viszont gyulladás esetén mindenképpen emelni kell az adagot. A kiserek falára jótékonyan hat, ezt is tudjuk. És még egy ok, hogy ne hagyjuk ki a C-vitamint, az az, hogy a kollagén termeléséhez elengedhetetlen. A porcban és az erek falaiban ott a kollagén rost. Ebben az influenzás időben akár többet is szedhetünk.

A fentieken kívül az immunsejtek termelését elősegítik a Pecsétviaszgomba, a méhpempő, a C-vitamin.

Kívánok mindenkinek ép csontokat és ízületeket, tudjátok ehhez mozgás is kell, és ha más nem, akkor csupán a légző gyakorlatok, egy kis séta, de aki tud, az használja ki, mert amit nem használunk, az elsorvad. Később kezdeni mindig nagyobb erőfeszítésbe kerül. Ne várjuk meg, amíg kínlódva kell mozognunk!

dr Füleki Mária

 

Nyomtatás